A magyar gazdaság kilátásai, ha az EU életbe lépteti a szankcióit

A magyar gazdaság a mérete, kitettsége és teljesítőképessége miatt meglehetősen könnyen befolyásolható. Ezzel aligha árultunk el titkot, ám mégis fontos szem előtt tartanunk, ha az a kérdés, hogy milyen hatással lesznek rá az Európai Unió szankciói. Már ha lesznek szankciók egyáltalán. Ez ugyanis bőven nem lefutott kérdés, sőt maga a szankcionálási folyamat is csupán egy feltételes, jövőbeli lehetőség (forrás: fidesz.hu). Nézzük előbb a gazdaság mutatóit, majd vizsgáljuk meg az okokat, miként is jutott oda Magyarország, hogy büntetni akarják.

A magyar gazdaság növekedése kiszámíthatóan stabil

A magyar gazdaság növekedése rég látott teljesítményre kapcsolt 2017-ben (lásd bővebben: portfolio.hu), de ettől a gyorsulástól eltekintve is elmondható, hogy folyamatosan növekvő pályán mozog. Az ipari teljesítmény volumene 2017-ben 4,8%-kal, a GDP 4,4%-kal növekedett 2016-hoz képest. A gyorsuló ütem 2018 első félévében is folytatódott, elmondható tehát, hogy a magyar gazdaság stabilan növekszik (forrás: ksh.hu).

A GDP 4,4%-kal növekedett 2016-hoz képest. Grafikon forrása: ksh.hu

Az okokat minden politikai szereplő másként magyarázza, ám az látszik, hogy nem egyszeri kiugró értékről van szó. Természetesen annak, aki devizapiacon kereskedik, érdemes a Forex gazdasági naptárat figyelemmel követnie.

A liberális Brüsszel találkozása a budapesti illiberalizmussal

Az illiberalizmus kifejezése nem magyar találmány, és Orbán Viktor nem is a szó eredeti értelmében kezdte használni, már négy a 2018-as parlamenti választások előtt. A 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban hangzott el először az illiberális demokrácia kifejezés a miniszterelnöktől (forrás: kormány.hu). Az illiberalizmus eredetileg azt jelenti, hogy a liberalizmus látszatát keltő, majdnem-önkényuralom. A Fidesz retorikájában ezzel ellentétben azt jelenti, hogy olyan, lényegében konzervatív ideológia, ami elutasítja a posztmodern liberalizmus eszmeiségét.

Orbán Viktor 2014-ben Bálványoson

Csakhogy az EU-s tagországok többsége egyáltalán nem konzervatív világnézetnek tartja, hanem sokkal inkább az Unió alapértékeivel ellentétes irányként gondolnak rá (lásd például: hvg.hu). Az ellentétek persze megmaradnának az Európai Parlament vitáinak szintjén, ha az Orbán-kormány tettei és intézkedései nyomán nem születik meg a Sargentini-jelentés.

A Sargentini-jelentés és a szankciók belebegtetése hatása a magyar gazdaságra

Judith Sargentini meglehetősen hosszas adatgyűjtést és elemzést követően nyújtotta be a róla elnevezett jelentését az EU vezetőinek. A 68 oldalas dokumentumot, amelynek a teljes szövege itt olvasható magyarul, végül az Európai Parlament pár héttel ezelőtt, szeptember 12-én nagy többséggel elfogadta (forrás: kormany.hu, zoom.hu), amely azonnal heves vitákat váltott ki idehaza és az Unión belül is. Volt-e bármilyen hatása a jelentésnek a magyar gazdaságra? Jelenleg nem lehet biztosan megmondani, ám a forint árfolyamának enyhe erősödése (lásd: mnb.hu) és a gazdaság továbbműködése azt sejtetik, hogy inkább majd a közeljövőben kezdődnek olyan tárgyalások, amelyek esetleg hatással lesznek a gazdaságra.

Judith Sargentini. Forrás: wikipedia

Fontos kihangsúlyoznunk, hogy esetleg, ugyanis a Sargentini-jelentés csak egy javaslatcsomag az Európai Tanács számára. Az, hogy az Európai Parlament elfogadta, politikai állásfoglalást jelent, de nem jár jogi következményekkel. A pénzpiacokra sincs érdemi kihatással, ám ettől függetlenül annak, aki ott szeretne kereskedni, fontos ismernie a kockázatkezelést a Forex kereskedelemben.

Milyen valós következményei lehetnek a Sargentini-jelentésnek?

Az EU mindig híres volt a bürokráciájáról és arról, hogy szereti húzni-vonni a dolgokat. A jelentés elfogadását követően ezért lehetséges, hogy a Tanács olyan döntést hoz, hogy megállapítja, hogy Magyarország megsérti a Szerződésben meghatározott értékeket.

Az Európai parlament ülésterme. Forrás: wikipedia

Ezután előírná azokat az intézkedéseket, amelyeket Magyarországnak végre kéne hajtania és a végrehajtás folyamatát ellenőrizné is a Tanács. Amennyiben pedig ez nem következik be, akkor újabb körök következnek, amelyek végén Magyarország szavazati és vezetési jogát felfüggesztenék. Feltéve, ha. Feltéve, ha a Tanács egyhangú döntést hoz, feltéve, ha Magyarország nem hajtja végre az intézkedéseket és feltéve, ha végül megszavazzák a szankciókat (lásd még: magyaridok.hu).

Mi várható a szankciók elfogadása után a magyar gazdaságban?

Abban az alig valószínű esetben, ha mégis elfogadják a szankciókat, több tényező is hatással lesz a magyar gazdaságra. Az első tényező az idő. Mire a mostani helyzetből eljutnánk a szankcionálásig, évek telnének el. Márpedig aligha akad bárki is, aki meg tudja mondani 2018 végén, hogy milyen lesz a világgazdaság helyzete akár csak 2020-2021 magasságában. Trendek, előrejelzések léteznek, ám akár az USA, akár Kína, akár Oroszország léphet olyat, amitől minden addigi modell borul. Az sem biztos, hogy az orbáni kormányzással szimpatizáló EU-s tagállamok nem fognának össze Magyarországgal, vagy éppen Oroszország, ami több gazdasági érdekkel is bír Magyarországon, szintén felléphet támogatólag. Tekintettel arra, hogy a szankciók csak döntéshozói és vezetői jogától fosztanák meg Magyarországot, a gazdaságra kevéssé volna hatással. Ha belegondolunk, Norvégia lényegében pontosan ilyen viszonyban van az Európai Unióval, és nincs érdemi kihatással a gazdaságára. Tehát ha lesznek is szankciók, a magyar gazdaságra valószínűleg nem lesznek érdemi hatással.