Hogyan fog reagálni a forint árfolyama a lehetséges EU-s szankciókra?

A forint árfolyamát aligha tekinthetjük a stabilitás mintapéldájának. A magyar gazdaság kicsi, cserébe rendkívül nagy a kitettsége más országok, elsősorban az EU tagállamai felé. Emellett az államadósság is magas, energiahordozók terén pedig az EU és a NATO legnagyobb riválisától, Oroszországtól függ. Azonban a forint árfolyamát mégsem ezek a tényezők képesek leginkább „megrángatni”, hanem a politikai döntések – szülessenek akár Budapesten, akár Brüsszelben, Moszkvában vagy Washingtonban.

Illiberális harc, avagy miért készülnek szankcióra Brüsszelben?

Orbán Viktor négy évvel a 2018-as parlamenti választások előtt hirdette meg illiberális politikáját (kormany.hu), amelyet úgy értékelnek Európa legtöbb országában, mint az Unió alapértékeivel ellentétes irányt.

Orbán Viktor 2014-ben, a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban hirdette meg az illiberális demokráciát. Forrás: kormány.hu

Az illiberalizmus nem magyar találmány, viszont Orbán és a kormánypártok képviselői nem is a majdnem-önkényuralmi értelmével töltötték fel a fogalmat: a modern liberalizmus eszméjével ellentétes, kvázi-konzervatív ideológiát értenek alatta.

Migránsok és populizmus hajtja a jobboldal csónakját

Ez ráadásul erős populizmussal keveredik össze, amely egyveleg mind több nyugati országban nyer teret, köszönhetően az évek óta húzódó migrációs válságnak. Az EU-ban a leginkább Lengyelország és Olaszország az, amelyben az Orbán Viktor-féle illiberális eszmék hatalomba juttatták a jelenlegi kormányt, de a Brexit kampányát is a migránsokkal való riogatás vitte dűlőre. Az már más kérdés, hogy Nagy-Britanniában „migráns” alatt jellemzően a Kelet-Európai bevándorlókat értik, és kevésbé a volt gyarmatokról, illetve Afrikából érkező bevándorlókat (összefoglaló: infomigrants.net).

Banksy alkotása a Brexitről Doverben. Kép forrása: Immanuel Giel

Az USA esetében szintén azt látjuk, hogy a populista migránsellenes retorika győzedelmeskedett, bár Trump emellett nekilátott bevezetni a protekcionista gazdaságpolitikát is, ami a szándékai ellenére leginkább az amerikai termelőket sújtja, és még tovább növeli a kereskedelmi deficitet Kína javára. Putyin pedig mindeközben egyre több szálon köti Oroszországhoz a magyar gazdaságot – gondoljunk csak Paks2-re, a metrófelújításokra, a honvédségi korszerűsítésekre, stb. Elmondhatjuk tehát, hogy a jelenlegi magyar kormány az illiberális politikájával egyszerre szerzett jelentős támogatókat a két nagyhatalom, illetve közeli EU-s országok körében, illetve jelentős ellenzőket, főleg az Unió vezető államai esetében. Érdemes tehát nekikezdeni és kitanulni a Forex kereskedelmet, mert remek kilátások vannak a devizapiacon.

A Sargentini-jelentés és annak hatása a forint árfolyamára

Azonban mégsem az új politikai kurzus váltotta ki az EU-s politikusok igazi haragját – időközben már az illiberális helyett egyébként is inkább keresztény demokráciáról beszél a Fidesz –, hanem kétesnek tekintett ügyek egész sora. Ezen ügyeket a benyújtójáról, Judith Sargentiniről elnevezett Sargentini-jelentés foglalja össze, amelyet az Európai Parlament pár héttel ezelőtt, szeptember 12-én nagy többséggel fogadott el (forrás: kormany.hu, zoom.hu). A jelentés természetesen hatalmas hullámokat gerjesztett belföldön és az EU-ban egyaránt.

Judith Sargentini. forrás: europa.groenlinks.nl

Függetlenül attól, hogy ki mire helyezi a hangsúlyt, ki hogyan értékeli a Sargentini-jelentést (a teljes szövege itt olvasható magyarul), a forint árfolyama meglehetősen stabil maradt, sőt még egészen enyhén erősödött is az Euróhoz viszonyítva. Önmagában ez még nem jelent sokat, méghozzá két okból:

1. A forint már öt hónappal korábban, az áprilisi parlamenti választásokat követően elkezdett folyamatosan gyengülni az Euróhoz viszonyítva. Az akkor már egy ideje a 310 forint körüli szintről lezuhant egészen 330 forintig, majd napról napra hullámzott 323 és 327 forint között.
2. A Sargentini-jelentés még semmiféle konkrét szankciót nem javasolt, és nehéz megmondani, valaha is születik-e konkrét szankció a nyomán, hiszen elsősorban azt célozza, hogy a magyar kormány változtatni kezdjen a jelenlegi irányán.

A forint árfolyamát tehát nem a jelentés ingatta meg, hanem a magyar kormány addigi munkájára reagált folyamatosan a pénzpiac.

A forint árfolyamának alakulása 2018 első 10 hónapjában

A forint árfolyamának alakulása 2018 első 10 hónapjában. Forrás: mnb.hu Persze, ki lehet olvasni belőle egyfajta nyomásgyakorlást is a piacok részéről, mintegy a forint gyengítésével jelezve a nemtetszésüket, ám ez a fajta olvasat inkább a politikai bulvár kategóriájába tartozik. Mindenesetre a Forex kereskedés szabályozását nem érinti, bátran lehet kereskedni.

Milyen hatással lesznek a forintra az esetleges szankciók?

Tekintettel arra, hogy még évek telhetnek el, mire az EU vezetése bármiféle szankciót életbe léptetne (forrás: magyaridok.hu, fidesz.hu), képtelenség előre megmondani, konkrétan hogyan reagálna majdan a forint árfolyama. A szankciók életbe lépési folyamatát ráadásul bármikor megállíthatja az Orbán-kormány azzal, hogy tárgyalásokat követően változtat a Sargentini-jelentés kritizálta területeken. Ráadásul, ha a két nagy szereplő, az USA és Oroszország határozottabban kiáll az orbáni politika mellett, vagy a jelenlegi európai vezetés érdemben jobboldalibb irányban változik a jövőre esedékes európai választásokat követően, akkor a forint árfolyama még erősödhet is. Ha Merkel helyett egy populistább, konzervatívabb kancellárja lesz Németországnak – amire egyre több az esély –, akkor a forint ugyancsak tovább erősödhet. Az biztos, hogy ha mégis lesznek szankciók, az a forgatókönyv olyan sok év múlva válik valóra, hogy jelenleg a legkisebb mértékig sem érdemes emiatt aggódni.